https://www.borsmenta.hu/

Csillagos ötös: Cinque Borbár, Athén

cinque-winebar-athen-borsmentamagazin
2021.06.25. | Vargha Márk
Mi még októberben jártunk ott, de örömmel jelentjük, hogy a világjárvány után újranyitott az athéni Cinque Borbár! Aki görögországi útja során érinti a fővárost, mindenképpen látogasson el hozzájuk! 

Az október ideális egy athéni látogatáshoz. Már nappal sincs kánikula, de este kifejezetten kellemes a 22 fok körüli a hőmérséklet. Az ősi település szíve, az Akropolisz környéke, a Pláka péntek késő délután nyüzsög, a helyiek mintha mind az utcán lennének. Két központi tere, a Szintagma és a Monasztiraki közül az utóbbit épp csak elhagyjuk, és 200 méter megtétele után befordulunk egy kis utcába. Ez már a Pszíri negyed, az utcáknak itt más a karaktere, kanyargósak, folyondárosak, tele éttermekkel és bárokkal. S egyszer csak ott van előttünk az épület, amely mellett minden bizonnyal elmennénk, ha földszintje nem lenne lilára festve, s az utcára kitett hordókat nem üldögélnék körül jókedvű külföldiek.

A Cinque Borbár ideális helyszín ahhoz, hogy ismerkedjünk kicsit a görög borok világával. Ez Magyarországon és máshol nem kis nehézségekbe ütközik, ugyanis a hellének a termelésük 13%-át exportálják csupán, annak is jelentős részét Németországba és az Egyesült Államokba. A borok 90%-ban autochton szőlőfajtákból készülnek, méghozzá körülbelül 300-féléből, 61,5 ezer hektáron, 1295 pincészetben. 9 borrégióban 33 eredetvédett borvidék (PDO) található, ahol a fehér és a vörös fajták aránya közel kiegyenlített.  

Belül a helyiség zsebkendőnyi, a hosszú pult és a borokkal teli polc mellett csak két kicsi asztal található, de a pultnál is leülhetünk. Kívül tágasabb, de ne feledjük: a mediterrán élet egyébként is az utcákon zajlik. A helyfoglalás előre történik az interneten, „jegytérképpel” és kártyaadataink megadásával. Ha nem jelenünk meg a kiválasztott idősávban, 6 eurónk bánja. A hely tehát nagyon is komolyan veszi magát, de van is miért.

Evangeline és Gregory családi vállalkozása öt éve indult. A feleség a felszolgálói feladatokat látja el, a férj a pult mögött áll. Fiuk, Nikita képzett borász, Szantorínin dolgozik az év nagy részében. Ha vége a szüretnek, hazamegy Athénba, és segít a szüleinek, ahogy látogatásunkkor is tette. Egy másodpercig sem pihennek, a szabadtéren tartózkodók közül mindenki élvezi a soha nem lankadó figyelmet. Szinte megindító az első mozzanat is: asztalunkon cetlire számítottunk, de helyette bekeretezett névtábla jelzi foglalásunkat. Ezután kapjuk meg a borlapot. Több mint 30-féle, kizárólag görög borból választhatunk, borvidékek szerinti bontásban, részletes leírásokkal. Újoncként érdemes valamelyik 3 vagy 5 tételből álló összeállítást választani. Mi a „Szivárvány” névre keresztelt 5 tételes sor mellett döntöttünk.

A kóstolást – részletes magyarázat után – a Dolphins Santorini nevű fehérborral kezdjük, ami egy 100% assyrtiko Szantoríniről. A sziget vulkanikus talaját egy kis üvegtálban is megcsodálhatjuk, miközben a szép savú, citrusos-barackos-virágos karakterű fehérbort kortyoljuk. A Story Rosét (mouchtaro szőlőfajta, Thiva régió) paradicsomos tésztaételek kitűnő kísérőjeként tudtuk elképzelni. A Tsigello az Aigio régióból érkezett vörös. Az illatos mavrodaphne fajtából készítik, édes és száraz verziója is létezik, ez az utóbbi. Amforában is tartották, de tölgyfa hordóban érett, szépen jön belőle illatban és ízben is a babér és más görög fűszerek. A Mantinia a hasonnevű borvidékről származik, moschofilero nevű fehér fajtából. Testes, hordót is megjárt, komplex. A sor végén a legmélyebb, legmeditatívabb vörös, az Aglianico. A név Délnyugat-Olaszországból is ismert lehet, itt az Atalanti borvidéken talált otthonra a fekete bogyós-édesfűszeres-szarvasgombás vörös.

Ha mindez nem lenne elég, s több tudásra szomjaznánk, a sorhoz egy tabletet is kapunk, ahol bármikor megállítható és visszatekerhető kisfilmben mutatják be mind az 5 terroirt, fajtát, pincét és borászt. Az italokhoz erősen ajánlott az ételrendelés: szimpatikus borkorcsolyák közül választhatunk. Hamarosan elénk is kerül egy csupa ínyencséggel teli tál: a felvágottak és sajtok mellett sárgarépa-, paradicsom- és fügelekvárral, no és persze különféle olívabogyókkal feldobva. A termékekhez térképet is kapunk, hogy láthassuk, mennyi jó dologgal ajándékozza meg a görög termőföld az éhes vándort.

Miután nem várt módon tapasztaltuk meg a vendéglátás felsőfokát, megkértük Nikitát, tegye fel a pontot az i-re egyik szabadon választott nagy kedvencével. Az aglianicóhoz hasonlóan most is egy világfajta került a poharunkba az Atalanti-völgyből, egy cabernet sauvignon. 15 éves kora ellenére elképesztően vibráló, piros bogyós és fűszeres ízeket produkál a bor. Hosszan élvezzük, nem is lehetne méltóbb lezárása esténknek.

A Cinque falán – sok más méltatás mellett – ott találjuk Patrick Farrell Master of Wine következő szavait is: „Barátságos, informatív, elbűvölő és laza. Az egyik legjobb borbár, ahol valaha jártam, márpedig jó néhányban megfordultam.” A jelzőkkel mi is egyetértünk. Valahányszor Athénba visz majd az utunk, ez a hely kötelező program lesz, hiszen az „egyik legjobbat” nem elég egyszer kipróbálni…

Share on facebook
Facebook
Share on google
Google+
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest
Scroll to top
× How can I help you?